November 8-án, pénteken este a sportcsarnokban került sor az iskola hagyományos rendezvényére, a szalagtűző ünnepségre és bálra. A terem megtelt az 57 végzős diákkal és a meghívott hozzátartozókkal, barátokkal. A gimnázium tanárai mellett a végzősöket köszöntő alsóbb éves diákok is részt vettek az ünnepségen.
A 12. évfolyamos diákok bevonulása után a 11. osztályok nevében Szabó Ákos fogalmazta meg az alkalomhoz kapcsolódó gondolatait, majd Vass Viola szavalata következett. A végzősök nevében Balogh Laura szólt diáktársaihoz, ill. a jelen lévő családtagokhoz. Link Réka egy kortárs költő versével fokozta az amúgy is bensőséges hangulatot. Egy kiváló zenei produkció – gitár, fuvola és ének – tette még emlékezetesebbé az ünnepet. Majd végezetül Novothné Bán Erzsébet beszéde zárta az ünnepség első részét, amiben arra emlékeztette az igazgató asszony a diákokat, hogy „A siker nem döntő, a kudarc nem végzetes, a bátorság, hogy folytasd, ez az, ami számít.” (Churchill)
Az ünnepség második részében az alsóbb éves diákok bevonulása után került sor a kis kék szalagok feltűzésére, ami segíteni fog az érettségire készülő diákoknak abban, hogy ne tévesszék szem elől céljukat.
Az ünnepség ezzel véget ért, de a legkedvesebb, legközvetlenebb mozzanat csak ezután következett, amikor is az édesanyák vagy édesapák egy keringőt táncoltak immár felnőtté vált gyermekükkel.
Végezetül a várva várt táncbemutatóra került sor, amire a végzősök nagy izgalommal és buzgalommal készültek már hetek óta. A szép ruhák, a látványos koreográfia nagy sikert aratott a vendégek körében.
Ezután a zenekar gondoskodott a jó hangulatról egészen este 11 óráig.